Az allergia egy túlzott immunválasz olyan anyagokra, melyek egyébként ártalmatlanok a szervezetre. A leggyakoribb allergének:
A panaszok megjelenési időtartama alapján az allergia lehet szezonális (a tünetek kevesebb mint 4 napon át észlelhetők egy héten, vagy kevesebb mint 4 héten keresztül) vagy ún. perzisztáló, azaz hosszan fennálló (a tünetek több mint négy napon át észlelhetők egy héten, vagy több mint 4 hétig fennállnak).
A panaszok súlyossága szerint az allergia lehet:
Előrejelzések szerint világszinten, így Magyarországon is egyre nő az allergiás betegek száma. Nehéz megmondani, hogy hány allergiás beteg él ma Magyarországon, de becslések szerint valószínűleg mára jóval túllépte a 2 millió főt.
Az allergia kialakulását befolyásoló két legfontosabb tényező a genetika és a környezeti hatások. Az allergiás megbetegedések erős családi halmozódást mutatnak: pl. azoknál a gyermekeknél, ahol a szülők is valamilyen allergiában szenvednek, kb. 50% eséllyel alakul ki a betegség, ráadásul az ilyen gyermekeknél a tünetek is rendszerint súlyosabbak, mint a nem allergiás szülők gyermekeinél. Előfordulhat az is, hogy például a mogyoróra érzékeny szülő gyermeke parlagfű-allergiában fog szenvedni, vagy ekcémás lesz, mivel a gyermek az allergiára való hajlamot örökli, és nem az adott allergia típusát, amiben a szülő szenved.
A tünetek változatosak lehetnek, attól függően, hogy mi okozza az allergiát.
A leggyakoribb allergia típus a szénanátha, azaz a szezonális pollenallergia. Tavasztól őszig tart, ebben az időszakban ugyanis megnövekszik a levegőben a növények pollen koncentrációja. Az allergiában szenvedők egy része csak egy bizonyos növény pollenjére, többségük azonban több növényre is érzékeny. Az allergiás betegek kisebb része tehát rövid ideig (1-2 hétig), a többség azonban több héten, vagy akár több hónapon keresztül is szenved a kellemetlen tünetektől.
Leggyakoribb tünetek:
Egy másik, szintén gyakori allergia típus a csalánkiütés, orvosi nevén urticaria. Különböző kiváltó okokra vezethető vissza, leggyakoribb ezek közül az ételek, gyógyszerek, vagy bizonyos fémek érintkezése a bőrfelülettel, de okozhatják baktériumok, vírusok és gombák is. Tüneteire a hirtelen fellépő bőrviszketés, kiütés, bőrpír vagy bőrdudor jellemző.
A szénanátha könnyen összetéveszthető a megfázásos, vírusos megbetegedéssel, ezért mindenekelőtt fontos felismernünk, hogy allergiáról, vagy megfázásról van szó.
Az alábbi néhány tünet árulkodó lehet, de a legbiztosabb, ha orvossal konzultálunk!
Ha felmerült az allergia gyanúja, az első lépés az allergének beazonosítása. Ennek érdekében meg kell ismerni a beteg kórtörténetét, és ezt követően bőrpróbával – Prick teszt – igazolni az allergént. A teszt során tisztított allergéneket visznek fel az alkar bőrére. Amelyik anyagra az egyén allergiás, ott jelentős, szúnyogcsípés szerű bőrtünet alakul ki: viszketés, bőrpír, duzzanat keletkezik.
Prick teszttel tesztelhető allergének:
Az allergia kezelésének egyik alapgyógyszerét az antihisztamin készítmények jelentik, amelyek csökkentik, akár megakadályozzák a tünetek kialakulását.
Ma már az antihisztaminok különböző generációi ismertek, melyek közül a korábbiak számos mellékhatással bírnak, pl. álmosságot, fáradékonyságot okoznak, ellentétben az újabb generációs hatóanyagokkal, melyeknél ezek a mellékhatások kevésbé vagy egyáltalán nem jelentkeznek.
Az újabb generációs hatóanyagok közé tartozik a Lordestin® Akut hatóanyaga, a dezloratadin is.
Gyorsan, már a bevétel után 30 perccel elkezdi kifejteni hatását, mely hosszan, 24 órán át tart. Szedése nem okoz álmosságot, így a mindennapi tevékenységek, mint a munka, a tanulás, vagy akár a gépjárművezetés, stb. zavartanul végezhető.*
Az antihisztamin kezelés mellett lokális szerek használatára is szükség lehet, ilyenek az orrdugulást csökkentő orrspray-k, vagy a szemviszketést enyhítő szemcseppek, műkönnyek.
Az allergiás beteg kezelését számos nem gyógyszeres „terápia” is segítheti (allergén kerülés, betegoktatás, fényterápia, specifikus immunterápia, esetleg műtéti kezelés).
* Mivel létezik egyéni eltérés az egyes gyógyszerekre adott reakciókban, azt tanácsoljuk, hogy mindaddig ne végezzenek szellemi frissességet igénylő tevékenységeket, mint például autóvezetés vagy gépek kezelése, amíg meg nem bizonyosodtak a gyógyszerre adott saját reakciójukról.